1955 – bpm 167

A dal az első olyan sláger volt amiben hallható a pop, a country és az R&B, valamint a Sun Records kiadványok közül az első, amit Sam Phillips produceri munkájának köszönhetően több millió példányban adtak el. A dalt a felvétel után két héttel kiadták, és azonnal sláger lett, az amerikai Billboard magazin country toplistáján az első helyet, pop toplistáján a másodikat, amíg a rhythm and blues toplistáján a harmadik helyezést érte el 1956-ban. Az Egyesült Királyságban a Top 10 listába is bekerült.

Számos történet kering a dal megszületése körül: például, hogy a valós élet ihlette egy tánc közben, vagy, hogy a dalt egy krumpliszsákra jegyezte fel Perkins először az éjszaka közepén, meg, hogy a címet Johnny Cash javasolta, vagy hogy a zenekar tagjai mind részegek voltak mikor feljátszották a dalt… Az egyetlen dolog, ami nem eredeti, az a bevezető szöveg, ugyanis ezt már Bill Haley 1953-ban megénekelte „Whatcha’ Gonna Do?” című dalában (igaz „go, cat go” helyett „here I go” a szöveg). A dal sikerét részben a divatnak, részben a szöveg erőteljességének, és a blues formának köszönhette.
Érdekessége, hogy az első két ütem 6/4-ben van, míg a további része 4/4. Ez a megoldás W.S. „Fluke” Holland nevéhez fűződik, és ahelyett, hogy remek hangszerelési megoldásnak találták volna, tapasztalatlannak bélyegezték a zenekart, ugyanis a kiállások a dal többi részében 4/4-ben vannak. A ritmus intenzitását a feszes kiállások is fokozzák.

„Amikor először láttuk Elvist, az volt az első alkalom, hogy valaki olyan zenét játszott, mint mi. Amikor Carl hallotta Elvis első lemezét,  rájött, hogy van keresnivalója a szakmában, ugyanis a zene pont az volt, mint amit Carl csinált.” – Fluke

A „Blue Suede Shoes” hozzájárult a rock and roll megújításához, ezért bekerült a „A Rock and Roll Hall of Fame" legjobb 500 dala közé.

A barátságon túl, Elvis nem adta ki addig saját verzióját, míg Perkins dala a slágerlista élén szerepelt. Persze Presley feldolgozása is sláger lett később, ám a dalon némiképp  változtatott. Lerövídítette Perkins introját 4/4-re, és a korábbi verzióval ellentétben határozott befejezéssel zárták le a dal.

A dal itt megtekinthető:

A ritmusképlet itt tekinthető meg: