HTML

dobklinika

Minden ami DOBOLÁS. Kották, videók, leírások, emberek, hírességek, ismeretlenek, hősök, és még én is itt leszek.

Lájkolj minket!

Videótár

Címkék

16 (1) 2012 (1) a7x (1) ajándék (1) alapok (23) alex kirst (1) andols herrick (1) andrea vadrucci (3) apple (1) bemelegítés (3) bemutatkozás (4) bemutató (4) berisford shep sheppard (1) berklee (1) betegség (1) bőrök (2) bossa nova (1) buddy rich (2) carlos cruz (1) chad smith (2) charlie benante (1) chris adler (1) chuck biscuits (1) cindy blackman (1) cinek (5) clarence bobby donaldson (1) cozy powell (1) cymbag (1) dave elitch (1) dave grohl (2) dave lombardo (2) dave weckl (1) david panama francis (2) death (1) deff lepard (1) derico watson (1) dirk verbouren (1) dobok (32) dobos (36) doboscsajok (1) dobosok (28) dobos gála (1) dobszett (1) dobszoló (2) dobteszt (1) dobvásárlás (5) dobverők (3) dob készítés (11) double bass technics (2) double drag tap (1) double paradiddle (1) double ratamacue (1) double stroke open roll (1) drag (1) drag paradiddle 1 (1) drag paradiddle 2 (1) dream theater (5) drummer live (1) drum line (3) drum magazin (1) drum school (1) dylan elise (1) earl palmer (1) ed udhus (1) egész (1) elektromos dob (1) életrajz (9) eleven stroke roll (1) eredményhirdetés (1) eu (1) evans (1) evans hyraulic (1) év dobosa (2) facebook (2) fehívás (1) fél (1) fifteen stroke roll (1) finkey (1) five stroke roll (1) flam (1) flamacue (1) flam accent (1) flam drag (1) flam paradiddle (1) flam paradiddle diddle (1) flam tap (1) flo mounier (1) fon trade (1) fred below (1) friss és forró (5) front ensemble (1) gibraltar hardware (1) ginger fish (1) gone country (1) gyakorlatok (51) gyorshírek (18) haladó szint (2) hangolás (1) hangszerbolt (1) hangszerkészítés (10) hang dob (3) harmincketted (1) hírek (35) igor cavalera (1) interjú (2) ios (2) j. m. van eaton (1) jakob armen (1) jazz alapok (2) jeff porcaro (1) jerry alison (1) jim chapin (1) joey jordison (3) joe babiak (1) johnny kelly (1) justin bieber (1) karácsony (1) kenny aronoff (1) kétlábdob (1) kezdő (4) kezdő szint (41) kiállítás (3) kicsit más (43) kiegészítők (2) koncertek (1) kotta (54) középhaladó szint (4) labdák (1) lars ulrich (1) lecke (5) légdobolás (1) lemez (1) lesson 25 (1) lexus (1) lims (1) louie bellson (1) manu delago (1) mapex (3) maracas (1) marco minnemann (2) matt nolan (1) max weinberg (2) meinl (1) micky dolenz (1) mike coolen (1) mike mangini (2) mike portnoy (8) mike portony (1) mike terrana (1) mikkey dee (1) mikrofontartó (1) mobil verzió (1) musikmesse (1) namm show (1) negyed (2) neil peart (1) nick topper headon (1) nico mcbrain (2) nine stroke roll (1) nyolcad (2) odie payne (1) online (1) pataflafla (1) percussion (9) peter criss (1) podcast (1) remo ambassador (1) remo emperor (1) remo pine stripe (1) rhcp (1) rhythm and blues (11) rhythm tech (1) rick allen (1) ritmusőrültek (11) ronnie vannucci (1) rudiments (38) sabian (3) sean kinney (1) segédlet (1) seventeen stroke roll (1) seven stroke roll (1) sheila e (2) simon phillips (1) single dragadiddle (1) single flammed mill (1) single paradiddle (2) single ratamacue (1) single stroke roll (1) sinlge drag tap (1) sinlge paradiddle diddle (1) sinori (1) six stroke roll (1) slipknot (1) smashing pumpkins (1) sonor (3) sonor beech infinite kits sport (1) steven adler (3) steve gadd (1) stickball (1) stomp (1) stuart cable (1) stupid (3) swiss army triplet (1) számolás (3) szavazás (7) szerzői jog (1) szint (4) szoftver (2) szolgálati közlemény (4) szülinap (1) taiko (1) tama (3) ten stroke roll (1) testtartás (1) tévéműsor (1) thirteen stroke roll (1) thomas lang (1) tim alexander (1) tim yeung (2) tizenhatod (2) tokok (1) tomas haake (1) tommy clufetos (1) törvény (1) toto (1) travis barker (1) trilok gurtu (1) triple paradiddle (1) triple ratamacue (1) triple stroke roll (1) twitter (1) újdonságok (3) ujj dobolás (1) uriel jones (1) utcazenész (1) ütögetések (39) ütősök (4) vadrum (2) vesa ranta (1) videó (3) vinny appice (1) visszaping (1) w. s. holland (1) world fastest drummer (3) world record (2) zildjian (1) Címkefelhő

Dream Theater: Dream Theater (lemezkritika)

nagyon kritikus lemezkritika

2013.09.28. 02:39 :: Giovanni Gatto

Dream-Theater-2013-album.jpgMegvolt. Haladjunk tovább... Nincs itt semmi látni való!

Egy kicsit meghaltam... Hát ezt kapom 25 évnyi szerelem után? Hát ezt érdemlem én? Pedig esküszöm a hét tenger ördögére, nálam megbocsátóbb embert ritkán hord hátán a Föld. Megbocsátottam a Falling into Infinity túlproducált hangzásvilágát, elfogadtam, hogy elfáradtak és már nem tudnak megújulni az Octavarium után (igen, szar lett a Systematic Chaos). A Black Clouds csak kliséhegyekből lett összetákolva, épp ezért nem is vártam túl sokat a következő Dramatic Turn of Events-től sem. Én hittem, hogy a MI Mike Portnoy-unk távozásával teljesen más irányt vesz a zenekar és a sorban következő saját név alatt megjelent albumuk tökéletes tükröt fog majd nyújtani a kétkedőknek. De a Dream Theater nem egy megalkuvó bagázs!? A tagcsere-, és két feledhető év után itt is az új album, hipp-hopp.

Be kell vallanom, pontosan tudom honnan ered az egyre inkább viszolygásba torkolló friss Dream Theater lemez hallgatásaim.

Ez akkor most pontosan melyik album is? Ha nem lenne felcímkézve, akkor bármelyik korábbi teljesen középszerű DT album is lehetne akár. A legnagyobb baj, hogy nem csak a színtelen hangzás és a már unásig hallgatott tipikus Dream megoldások viszik el a gondolatot inkább a fűnyírás, kutyasétéltatás irányába, hanem a sablonos koncepció, hogy alkossunk megint valami nagyot. De most olyan nagyot, annyira progresszívet, hogy az már lex-rex-ex-flexprogresszív izébigyóvá váljon. Művelt alkoholistaként tudom; olykor a kevesebb néha több is lehet, ha ismerem a saját határaimat. Én tudom. Szegény DT még nem. Megint egyetlen rövidke időpillanatba képesek voltak a létező legtöbb riffet, legszélesebb hangzásvilágot, és legtöbb akkordmenetet belepréselni, ami olykor már annyira tömény, egysíkú, hogy inkább rezzenéstelen arccal nyomom meg a ne(ksz)t gombot virtuális lejátszómón.

Szar ezt leírni, de ez van.

Tételesen sorolom is mindjárt:

A False Awakening Suite beteg színházi felhangoktól burjánzó intró jellegű maszlagja olyan tájidegen még ezen album esetében is, hogy inkább apró tű hegyével karcolnám ki minden adathordozóból. A "mű" minden meghallgatásáért külön fizethetne nekem Jordan Rudess. A nevet nem véletlenül emeltem ki. Eleve frászt kapok az ötlettelen keyboard effektjeitől és sematikus tekeréseitől, de ez a viccnek szánt valami, már annyiféleképpen elhangzott különböző lemezeken (külön ide sorolnám a Rudess Morgenstein projectet is), hogy elpazarolt időnek érzem ezt a közel három percet.

Kezdték volna inkább egyből a The Enemy Inside nótával. Igen, be kell vallanom, hibáival együtt is az egyik legjobban sikerült tétel az albumon. Persze, ha igazán szarrágó akarok lenni, akkor a refrén és az azt követő bridge klisé azért elhangzott párszor más számokban is korábban. De ne legyünk annyira kőszívűek, és vájt-fülűek. Nem volt véletlen tehát, hogy ezt a dalt promózták be az új lemezről.

A következő The Looking Glass eszembe juttatta, miért is szerettem bele anno a DT-be. Jó arányérzékkel egyensúlyoznak a gazdag szellős gitártémák, az egyszerű akkordbontások-, és az olykor motívum jellegűre egyszerűsített, nem túlszínezett billentyűfutamok között. A basszusgitár enyhén torzított, túlvezérelt hangja egyből a When Day and Dream Unite számait juttatta eszembe. Azt gondolom ez A Dream Theater!

Az Enigma Machine egy, az Octavarium album utáni időkből származtatható, nagyon is tökéletlen, de technikailag briliánsan kivitelezett instrumentális nóta. Nem tudom egy szinten emlegetni az Erotomania gazdag, ám mégis egyszerűségében tökéletes egységével. Ha igazán koncept album lenne, mondanám, a The Looking Glass után egy Ytse Jam jellegű dal illet volna ide.

Az előző nóta mélypontja után, mint egy utolsó lélegzetvételért kapkodó fuldokló, húz fel a The Bigger Picture. Különösen kiemelném az utolsó 2:30 percet. A nóta outrojaként egy nagyívű motívumba sűrítették bele a szám összes erejét. A téma lezárása sajnos ismét ismerős lehet korábbi dalokból, de az instrumentális szerzemény után felüdülés ez a középszerben megmártózott koncepció.

A Behind The Veil a lemez másik erős szerzeménye. A 6:53 perc úgy elrepíti az embert, hogy szinte eltévesztjük az irányt a Földre érkezésünkkor. Köszönjük Jordan, hogy nem nyúltál bele annyira.

A Surrender to Reason egy tipikus Dream nóta. Nem jobb akármelyik album hasonló gyertya gyújtogatós, melankolikus, középtempós nótájánál (Egyből a Finally Free jutott az eszembe. De talán pont ennek a másolata a Surrender...). Ezért egynek pont jó. Ettől nem fogom kivágni a lemezt a szemétbe.

Egy Another Day és Take Away My Pain utánérzetű nóta az Along For The Ride. Amikor meghallom Rudess fos hangzású billentyűszólóját, már rántom is ki a fülhallgatót a fülemből. Pedig tudom, nem fekhetek le ezzel a hanggal a fülemben. A késői 70', korai 80' évek Magyar ifjúsági filmjeiben rendszeresen hallható vicces jellegű szintihangtól kiráz a hideg. Bár ennél még van lejjebb is.

Az Illumination Theory az új sorlemez Change of Seasons-e.

Majdnem jól kezdődik, de minden elromlik az ötlettelen Hammondozástól, a tipikus Jordan Rudess fémjelezte hangzástól, a Petrucci jellegű kemény, technikás, erőltetett tört gitár riffektől, és az ezek alá simuló - olykor alárendelt szerepbe tolt - ritmusszekciótól. Nagyon vicces (egyben szar is) a 6:00 perc körül kibontakozó csináljunk valami igazán progresszívet jellegű, rifkupac. Ó anyám... Adjatok két pofont mert elájultam.

Ami eztán jön azt nem értem. Biztos volt a madárcsicsergésnek, és a szférák zenéjének valami ötlet jellegű mivolta, ez viszont nekem totál nem jött le. A szépen megkomponált szimfónikus betét után szinte már azt hittem, hogy túl vagyok a nehezén és a 12. percben kialakuló Jazz szimbólum elviszi az egész nótát egy olyan irányba, ami nem késztet az egész 22 perc örökös bannolására, de sajnos a kliségyár nem állt le, és a tovább hömpölygő, bennem akaratlan idegrángásokban végződő ctrl+c ctrl+v-vel összemaszkolt zenei patchwork felvonultatta a DT legátlagosabb, vagy ez alatti pillanatait. Bleff....

A hangulat annyira a tető foka alatti, sőt, pince alatti szintre süllyedt bennem, hogy komolyan sajnálom a teljes lemezre elköltött pénzemet.

A produkciót nem menti meg Mike Mangini amúgy briliáns dobjátéka. A zenébe jó szolgaként belesimulva hozza a kötelező progresszív faktort, hiba nélkül. Érződik a játékán, hogy szabadkezet kapott a teljes mű megalkotásához.

James Labrie is hozza a kötelezőt. Bár az is tény, hogy évek óta nem hallottam tőle kimagaslót.

John Petrucci a maga nemében egy gitár-virtuóz. Úgy teker, hogy egy nótájából mások három lemezt is össze tudnának rakni. Talán Pont innen ered az egyik fő baja a DT-nek. Annak idején őrültségnek tűnt egy Mike Portnoy által belengetett rövidebb szünet, de az előző és ezen albumok hallgatása alatt kétség nem fér hozzá, kifogytak mestereink az ihletből, és csak önismétlésre képesek sok esetben.

Jordan Rudess fantasztikus tehetségéhez kétség sem fér. Ám kísérleti jellegű hangzásvilága erősen megkérdőjelezi bennem a hallgathatóság felső értékét. A korábbi sorlemezeket nézve számomra Kevin Moore játéka hozta azt a változatosságot, ami képes volt kiegészíteni Petrucci riffelgetős, erőteljesen ritmusközpontú játékát. A hangszínei pedig az Awake albumban lettek a leginkább eltalálva (Pedig a zenekarból később kivált Kevin, itt is már erősen feszegette a határokat).

Ami nálam mindent visz:

2: The Enemy Inside

3: The Looking Glass

6: Behind the Veil

Elnézhető kis botlások:

5: The Bigger Picture

7: Surrender to Reason

8: Along for the Ride

Ja, ja. Ahha. Ja:

4: Enigma Machine

9: Illumination Theory (12:20-tól azt hittem. De nem.)

Inkább öntsenek forró ólmot a fülembe:

1: False Awakening Suite

Szólj hozzá!

Címkék: dream theater mike mangini

Sztárok egy tányéron

2013.02.18. 20:23 :: Giovanni Gatto

sztarok-egy-tanyeron-v4.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: fon trade

2011. év dobosa szavazás: Eredményhirdetés

2012.06.29. 09:44 :: Miklos Szomor

Megérkezett a várva várt 2011. év legjobb dobosa szavazása, melyben azért a legjobb dobosokon túl más kategóriákban is hirdettek győzteseket. Az idei szavazáson több mint 9000 dobos közül válogatta ki a közel 7900 szavazó a legjobbakat több forduló alapján.
Nagy meglepetést nem árulok el azzal, ha bejelentem, hogy 2011-ben ismét Mike Portnoy vitte el a pálmát, ráadásul most két kategóriában is: "Legjobb dobos" és a "legjobb progresszív dobos".
 

"Legjobb dobos" - Szoros verseny: Portnoy vs Peart

A tavalyi határozott Portnoy győzelem ellenére az idei verseny nagyon szoros volt. MP most alig tudta kiütni a nyeregből a  várományosokat: Neil Peart, Mike Mangini, Chris Adler és Chad Smith.
 
Portnoy győzelme részben a médiaviszhangnak és a számtalan projektjének volt köszönhető. Jelenleg két zenekarban is tevékenyen részt vesz (Flying Colors és az Adrenaline Mob), valamint számtalan publikációval és média megjelenéssel tette még népszerűbbé a dobolást a széles közönség számára.  
 
Az elkötelezettségét tükrözi Portnoy másik győzelme a "Legjobb progresszív dobos" kategóriában is. A tavalyi győztest Gavin Harrisont verve ült kedvenc kategóriájának trónjára ismét. A  vert mezőnybe szerepel Gavin Harrisonon túl Mike Mangini, Darren King, Virgil Donati.
 

1 komment

Címkék: szavazás év dobosa

Dobosgála 2012

május 5, 19:00

2012.04.05. 14:42 :: Giovanni Gatto

dg_521943_2896528700003_1463921510_32035608_1241172900_n.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: 2012 dobos gála

A ritmus mindenkié?

2012.03.26. 15:29 :: Miklos Szomor

Egy érdekes cikkre lettem figyelmes a drummagazine.com oldalán. Első olvasatra a "Dobos vs. gépek: az ütem értéke" című headline még annyira nem is tűnik akkora durranásnak, de ha végigolvassuk a cikket, akkor látjuk milyen problémával is kell, hogy szembesüljön a/egy dobos.

A cikk részleteire most nem is térnék ki, hiszen az Amerikai jog - és elsősorban itt a szerzői jogra gondolok -, eltérőek lehetnek a hazai jogtól, de a fő momentumot úgy érzem mindenképp körbe kell járnom pár gondolat erejéig.

Mi a lényeg?
Egy korábbi lemezfelvétel alatt feldobolt ritmusképletet, most egy kis módosítással levédette egy "Loopkirály", aki - mint saját ritmusképletét - most visszaperli a kiadót.

De mi is a probléma?
Tulajdonképpen semmi. Hisz ha úgy vesszük a ritmus mindenkié, mint ahogy a zene is. Vagy mégsem? Gondolkodjunk el azon az alapvetésen, hogy mennyire zeneszerző az a dobos akkor, ha csak ritmusokat ír? Mennyire szerzői jogvédelem alá tartozó egy ritmust létrehozó, egy dallam nélküli, pusztán dinamikára alapozó hangszeres zenész. Nem tudom.

Szólj hozzá!

Címkék: szerzői jog

Dobos betegség...

2012.03.14. 16:15 :: Miklos Szomor

 carpal tunnel syndrome

Ma reggel egy hosszú átzenélt éjszaka után iszonyatos könyökfájásra ébredtem. Zsibbadt a kezem oldala, fájt, mit fájt, nyilalt a könyököm, és az ujjaim is olyan furcsák voltak. Egy alapos guglizást megelőzően azért elszaladtam a dokimhoz hátha tud segíteni a problémán. Tudott. De mitől is fájt a könyököm?

Mi az az ulnaris ideg?
Mint egy villanyvezeték, az ulnáris ideg összeköti a gerincvelőt az alkar és a kéz izmaival, valamint a kéz kisujj felüli bőrével. Az ulnáris ideg a könyök körül halad el a könyök testhez közeli kiálló könyökrésze körül. Ha a könyök be van hajlítva, akkor az ideg megnyújtódik és a csonthoz nyomódik. Azok az emberek, akiknek ilyen problémáik vannak, általában behajlított könyökkel alusznak, vagy pedig úgy, hogy a karjuk a fejük felett van. Dobosoknál, egy-egy "átmulatott" éjszaka után bizonyos kor felett már jelentkezik a fájdalom. Az ideg a fájdalommal jelzi a tartós károsodást.

Másik ilyen jellegű betegség a kéztőalagút szindróma, amely az hüvejk ujj, mutatóujj és a középső ujj zsibbadtságával jár. Általában éjjeli zsibbadtságra, és bizsergésre panaszkodik a beteg, ami gyakran a kéz megrázása után enyhül. A kéztőalagút szindrómát nehezen lehet behatárolni. A fájdalom jelentkezhet a csukló fölött, a könyök fölött, a vállban, vagy még annál feljebb is. Így a tünetek gyakran hasonlítanak más betegségekre, amelyek a vállal vagy a kézzel vannak kapcsolatban. Ezért legjobb, ha a diagnózist egy olyan orvos állítja fel, akinek ezzel nagy gyakorlata van. A betegek 50%-a ,akik azt gondolják, hogy ebben a betegségben szenvednek, tévednek.

Mit lehet ilyenkor tenni?
Nekem a doki gyulladásgátló gyógyszert írt fel. Egyszerű aszpirint. de mivel nem vagyok orvos, és nem adhatok tanácsot másnak sem, ezért a javaslom a tünetek jelentkezése esetén egy szakorvost felkeresni, hogy a pontos diagnózist fel lehessen állítani.
Az orvosom többek között az alábbi tanácsokat adta:
- Napi szintű munkavégzés során (asztalnál gépelve) toljam hátrább a széket, hogy a kezem ne legyen állandóan behajlítva. Nálam ez egyszerű volt. Levettem az olvasó szemüveget, és egyből el kellett tolnom a széket az asztaltól.
- fásli a könyökre
- melegítő párna használata
- dobolás közben könyökszorító
- este speciális merevítős könyökvédő, ami megakadályozza a kéz behajlítását

Kéztőalagút szindróma esetén, olykor már csak a műtét segíthet, de legalább az esetek 80%-ban sikerül teljes gyógyulást elérni.

Nehezen tudjuk kivédeni az ilyen jellegű idegi sérüléseket. Rendkívül fontos, hogy játék előtt bemelegítsünk, játék után pedig klasszikus csuklólazító gyakorlatokat végezzünk. Fontos tudni, hogy a dobfelszerelés ergonómiailag megfelelően legyen beállítva. Fontos, hogy a huzamosabb ideig túlzott mértékben behajlított könyök is a betegség kialakulásához vezethet. Egy kis megelőzéssel minden fájdalom elkerülhető.

Nem vagyok sebész, ideggyógyász, háziorvos, patikus, sőt semmilyen orvos sem vagyok. Egyszerűen csak szerettem volna felhívni a figyelmet egy olyan betegségre, ami fokozott problémát okoz a dobosok között.

 

Szólj hozzá!

Címkék: betegség

"Ritmusőrültek" 10.

2011.10.21. 10:56 :: Miklos Szomor

Szólj hozzá!

Címkék: ritmusőrültek

Dobszett: Sonor Beech Infinite Kits Sport egyedi bevonattal

2011.09.15. 15:30 :: Miklos Szomor

Még nyár elején jelentette meg A SONOR új SE dobszetjét. A Bad Berleburg melletti Aue-i gyárban a mérnökök újragondolták az exkluzivitás, és akusztika fogalmát. Kivételes módon ehhez a PRO szetthez a testeket bükk fából készítették el, ami hangzásban a testesebb juhar- és a magasabb hangtartományú nyírfa közé helyezhető. A lábdob 8mm vastagságban, a tamok 6mm vastagságban készültek. A felület kézzel festett fehér selyemfényű festéket, és krémes hatású (selyemfényű) lakkot kapott. Rendelhető még fekete színben is. A szett az alábbi méretekben kapható: lábdob 22 "x 20", pergő 14 "x 6", keskeny méretű 10 "x 7" és 12 "x 8" tamok, illetve a 14 "x 12" és 16 "x 14 " oldal tamok.

 

Szólj hozzá!

Címkék: sonor dobteszt sonor beech infinite kits sport dobszett

süti beállítások módosítása