Két fontos zenekarvezetőt kell megemlíteni, akik nagyban meghatározták a jump blues kialakulását, ők nem mások, mint Lucky Millinder és Cab Calloway. Akárcsak Lionel Hampton, Millinder is alkalmazzta a tapsot, mint ritmikai eszközt, pl: a „Who Threw The Whiskey In The Wall” című dalban. Egyszerre három énekessel dolgozott: Wynonie Harris, Bulmoose Jackson és a gospel királynő Rosetta Tharpe személyében, akik kulcsszerepet játszottak a rhythm and blues ének stílus és hangzás kialakulásában. Rosetta Tharpe az 1930-as és ’40-es évek nagy gospel úttörője volt, aki a spirituális tartalmú szövegeket ötvözte a korai rock jegyeivel. Közös daluk a "Rock Me" (1942) eredetileg egy gospel, városi bluesként elővezetve.
Cab Calloway a ’30-as évek eleje óta sztár zenekarvezető volt. Sikerült neki a jump hangzást olyan énektémákkal ötvöznie, ami igazán populárissá tette a dalokat. Az olyan slágerek, mint a „The Jumpin’ Jive” és a „We The Cats Shall Help Ya” groove alapú hangzása már előrevetítette azt a hangzásvilágot, amit a jump következő nemzedékének sztárjai, pl. Louise Jordan és Roy Milton képvisel.
Akit főként meg kell említeni a dobok mögött az 1940-es években, mind Cab Calloway és Lucky Millinder mögött az nem más, mint David ”Panama” Francis. Ő volt azon úttörők között az első, aki tisztán látta, hogy a jövő hangzása a súlyosabb shuffle és a backbeat grooveszerű alkalmazása, 60 éves munkássága alatt mindig aktuális tudott maradni, mint dobos.
Pályája már 13 éves korában elkezdődött, mikor még a klubkoncert után állítólag anyukája várta a hátsó kijáratnál, hogy hazakísérje őt a koncert végeztével. Viszonylag hamar turnézni kezdett, ám karrierje igázán akkor indult be, mikor 1938-ban New York City-be érkezett. Tab Smith-szel kezdett, majd négy nap után belevetette magát a zenei élet forgatagába és olyan zenekarokkal játszott, mint a Billy Hick’s Sizzling Six, a Roy Eldridge Orchestra, és hat emlékezetes év a Lucky Millinder Orchestra-val a Savoy Ballroomban. A harlemi Savoyban, melyet a „boldog lábak otthona”-ként emlegettek, Panama gyakran játszott együtt különböző zenekarokkal. Öt évet játszott Cab Calloway zenekarában, közreműködik számos Calloway felvételen. Mielőtt az egyik legsikeresebb stúdiodobos vált volna belőle, játszott Duke Ellingtonnal, Tommy Dorsey-val, Ray Conniff-fal és Sy Oliverrel.
„Akkoriban a jazz teljesen más volt! A zene és a tánc összetartozott! Kinéztem a táncparkettre, és a hely telis tele volt emberekkel mindenfelé… a parketten… swinget táncoltak és jól érezték magukat.”- David ”Panama” Francis
1947-től 1952-ig játszott Cab Calloway big bandjében és kis létszámú zenekarában, mely felvételei közül sok megtalálható a „Cab Calloway and Company” című lemezen (1931-1949), néhány pedig az "Are You Hep To The Jive?" című lemezen (1940-1947).
Az "All Stars 1949" című lemez felvételei, mely a korai rock and roll nagyszerű példája, remekül demonstrálják Francis Rhythm and Blues úttörő szerepét.
"Csak kisétáltunk a színpadra a Savoy Ballroom-ban és kihúztuk magunkat, ugyanis a banda lüktetésével megtáncoltattuk az embereket. Még a mai napig is, ha kiszúrok egy embert a közönség között, akinek jár a lába, vagy bólogat a fejével, az est hátralevő részében neki játszom. Azért neki, mert tudom, hogy érti az üzenetet.”- David ”Panama” Francis
Panama kivételes hozzáértése és swing játékmódja képessé tették őt arra, hogy olyan változatos művészekkel készítsen felvételeket, mint John Lee Hooker, Eubie Blake, Ella Fitzgerald, Ray Charles, Mahalia Jackson és Big Joe Turner. Mikor az ’50-es évek első felében a Rhythm & Blues és Rock'n' Roll mainstream műfajjá vált, zenei körökben belőle lett a legkeresettebb és legelfoglaltabb stúdiódobos, aki számos albumon közreműködik. többek közt Panama volt a dobos Elvis Presley egyik első eredeti demóján.
Egyedi játékmódja olyan nagy Rock & Roll előadók dalait színesítette, mint a Bill Haley and His Comets („Shake Ruttle and Roll”) Four Seasons ("Big Girls Don't Cry" és a "Walk Like a Man"), a Pretenders ("Only You", "The Great Pretender", "Smoke Gets in Your Eyes" and "My Prayer"), Bobby Darrin ("Splish Splash"), vagy Neil Sedaka ("Calendar Girl"). Rhythm and Blues felvételei közül például James Brownnal a "Prisoner of Love", Dinah Washingtonnal a „What a Difference a Day Makes", Ray Charles-szal a "Drown in My Own Tears", vagy Laverne Bakerrel a "Jim Dandy".
1974-ben Panama újjáalakította legendás Savoy Ballroom béli tánczenekarát a Savoy Sultans zenekart, mellyel szinte minden nap sikert értek el, valamint 1980-ban megkapták a New York Jazz Award-on a Legjobb Új Csapatnak járó díjat. Ettől kezdve a Savoy Sultans folyamatosan turnézott és felvett hat albumot, melyekből kettőt Grammy Díjra jelöltek. 1980-tól 1985-ig a Savoy Sultans állandó vendég a jólismert New York-i Rainbow Room-ban. A zenekarral olyan nagyszerű lemezeket készítettek, mint a "Grooving" (1982), az "Everything Swings" (1984).
Francis valószínűleg azon dobosok közül is mindmáig az egyik első, akik a legtöbb lemezfelvételt készítették valaha. Az jazz-dobosok közül az elsők között volt, aki remekül vegyítette a Jazzt a Rhythm and Blues-zal, és a Rock and Roll-lal, olyan előadók társaságában, mint például Ray Charles vagy a Pretenders.
Panama Francis volt az első zenész, akinek elismeréssel adózott a Rhythm & Blues Foundation 1993-ban, és a Smithsonian Nemzeti múzeum. Panama dobverői ki vannak állítva a Rock and Roll Hall of Fame dicsőségek csarnokában, hogy így emlékezzenek meg arról a zenés művésziességről és életre szóló hozzájárulásról, amit Panama a huszadik századi amerikai zene érdekében tett.
Panama számos filmben feltűnt Cab Calloway mögött, de ezen kívül látható volt az „Angel Heart” című filmben (Mickey Rourke-kal és Lisa Bonet-tal), a „Lady Sings the Blues”-ban (Diana Ross, Richard Pryor, Billy Dee Williams, és Gordon Parks oldalán), valamint a „The Learning Tree”, és a "Rock Around the Clock”-ban, de Panama Francist láthatjuk az MTV és VH-1 slágerlistáin látható „Secrets” című 1994-es Madonna dalban is.
Ismert dalok Panama Francistől:
Cab Calloway „The Jumpin’ Jive”
Cab Calloway „We The Cats Shall Help Ya”
Lucky Millinder„Apollo Jump, Who Threw The Whiskey In The Well”
Bill Haley and His Comets „Shake Ruttle and Roll”
Sreamin Jay Hawkins „I Put A Spell On You”
LaVern Baker „Jim Dandy”
Ray Charles „Halleluja, I Love Her So”
Ray Charles „Drown In My Own Tears”
Jackie Wilson „Reet Petite”
Big Joe Turner „Corrine Corrina”
The Tokens „The Lion Sleeps Tonight”