Az előző cikkben elkezdett gondolatmenetet tovább fűzve, próbáljunk még többet megtudni a dobtestekről, és azok jellemzőiről.
Első körben a testek átmérőjét és mélységét kell megvizsgálnunk. Minél nagyobb átmérőjű a test, annál mélyebb hangokat tud kiadni dobunk, ez mondhatni egyértelmű. Viszont a dobtest mélysége is jelentősen képes befolyásolni a keletkezett hang mélységét. Minél mélyebb a test, annál öblösebb, átütőbb erejű hangot képes kiadni magából. Ugyanakkor egyik szembetűnő tulajdonsága rövidebb testű rokonához képest, a tompább hangzás érzet. Itt mindenképp számolnunk kell a keletkezett hang két bőr között megtett útjával, valamint a fellépő hang veszteséggel. Na jó, azért nem minden ennyire egyszerű. Későbbi cikkünkben a dob hangolásra is kitérünk. Ami sok esetben szabályokon, és olykor egyéni ízlésen is múlik. Mielőtt túllépnénk ezen a bekezdésen, meg kell említenem, az egyszerű felső bőrös dobtesteket, amik a klasszikus ('60-'70-'80) időkben voltak jellemzőbbek a dobfelszerelésekre. Sajnos ezeknél a testeknél mivel nincs alsó bőr ("ütköző"),  ezért itt érhető el a legnagyobb arányú hang veszteség, és élményvesztés egyszerre. Mára a klasszikus felépítésű (pergő, tom, tom, oldaltom, lábdob) dobfelszerelések gyártásából kikoptak ezek a típusok, és szinte csak alsó/felső bőrös cuccokat lehet kapni.
 
És még. A dobtest vastagsága a hang mélységét és lecsengését is befolyásolja. Egy vékonyabb testű dob mélyebb(!) hangot ad ki mint egy vastagabb. (Ez típusfüggő cintányérokra is érvényes lehet). A végeredményt megvizsgálva, hallható ahogy a vékonyabb test jobban képes szabályozni, beleszólni a hang terjedésébe, és képes annak rezgésszámát alakítani pontosan annyira, hogy a hallható hang mélyebb érzetet adjon vissza. Szemléletesen talán úgy tudnám elmagyarázni, hogy ha a kezet rátesszük a dob oldalára, a megütés pillanatától határozottabban lehet érezni egy vékonyabb testű dob esetében a kiadott hangot, és annak rezgéseit a test külsején is. Akkor érdemes ilyen dobot választanunk, ha a játékunk széles dinamikai skálán mozog. Ezzel szemben egy vastagabb testű dob hangját -mivel a testhang kevésbé vesz részt a hangzás kialakításában- a test kevésbé befolyásolja. Itt mindenképp a bőrökre, és azok minőségére vagyunk rábízva. Ilyen dobot zömmel rock és annál keményebb zenék játszása esetén érdemes használni, hisz a test kevésbé érzékeny a dinamikákra. ("vékony" test általában a ~9 mm-nél vékonyabb, "vastag" test az ennél vastagabb.)
Egy harmadik dobtest típus az, amelyik erősítőgyűrűkkel van ellátva. Ez a fenti két típus előnyeit egyesíti: vagyis a vékony dobtestre jellemző tónust és hosszú lecsengést, valamint a vastag testre jellemző határozott hangindítást adja át.
 
Némely dobgyártó cég a professzionális gyártás technológiájába beépítette a rétegenkénti hangminta vételt, és pároztatást. Ennek oka a fent említett testek hatása a leadott hangra, valamint a hangolástechnika. lényegét tekintve, a dobok rétegalaphangja minden esetben harmonizáljon egymással. (pl. két test egymáshoz viszonyított hangmagassága egy nagy terc, vagy egy kvart legyen). Ha hangvillával esünk neki a dob hangolásnak, akkor így valóban visszakaphatjuk a gyártó által megálmodott hangot. Úgymond a dobok hangja nem fog kilógni egymáshoz képest. Lecsengésben, és hangtartományban is egymáshoz illő hangmintákat kapunk. Persze a már korábban említett sajátos, érzékszerveken alapuló hangzás esetén ezeket az alapvetéseket el is lehet felejteni. Például ha erősebbre húzzuk a bőrt, az mind a testre, mind a kiadott hangra erőteljes hatással lehet. 
 
A dobtest talán legfontosabb része a pereme, ami közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el, és ez maga a dob lelke. A gyűrű egymagában látja el a dobtest merevítését, a bőr és a dobtest közötti hangátvivő szerepet, és kis mértékben a denferelést is. Ha a gyűrű nem fekszik fel a hajlított test szélére, vagy roncsolás miatt egyenetlen lesz a felülete, az nagyban hozzájárul ahhoz a "FOS"-hoz, amit hangnak éppenséggel nem neveznék. Tehát vásárláskor mindenképp érdemes megnézni az alábbiakat:
- a gyűrű sérült e valahol?
- van rajta felszíni repedés?
- a ragasztás a testhez illeszti a gyűrűt, vagy eláll?
- a gyűrű rásimul a testre, vagy hosszabb felületen látható e mélyedés?
A fenti kérdéshalmaz annál is inkább fontos, mivel a dobot sok esetben -nyilván, ha nem boltból vesszük- nem lehet leszerelt kávákkal megvenni. És otthon bizony érhet meglepetés, egy íves, vagy sérült perem esetén.
A fent leírtak hatványozottan igazak a dobtest kávájára is.