A felületkezelő anyagok szerepe:
- A felületek védelme
- Esztétikai hatás fokozása
A felületkezelő anyagok alkotóelemei:
1.: Kötőanyagok: adott lakktípusra jellemző filmképző anyag. Jellegzetes kötőanyagok: nitrocellulóz, alkid gyanta, amin gyanta, poliészter és akril gyanta.
2.: Oldószerek: a felhasználási tulajdonságokat (nedvesítés, alkalmazhatóság, szállítási viszkozitás, száradási időt stb.) befolyásoló alkotóelemek. Utólagos adagolással a felhasználási feltételekhez való beállításra szolgálnak (szórás, öntés, mártás).
3.: Adalékanyagok: különböző, a felhasználási tulajdonságokat szabályozó anyagok (terülés javítás, hólyagosodás megakadályozása, csiszolhatóság, fényesség beállítása).
4.: Pigmentek, színezékek:a színes felületek előállítására szolgáló komponensek.
A felületkezelő anyagok altípusai:
1. Fizikailag száradók
Az oldószer elpárolgása révén jön létre a lakkfilm.Pl. nitrolakkok, egyszerűbb vizes lakkok.
Előnyei: olcsó, egyszerű felhasználás. Hátrány: csekély mechanikai és vegyi ellenálló képesség.
2. Oxidáció révén száradó lakkok
Szintetikus műgyanta alapú vagy olajfestékek. Az oldószer elpárolgása + a kötőanyag és oxigén reakciója révén keményednek.
Előnyei:olcsó egyszerű felhasználás. Hátrány: lassú száradás.
3. Kémiai reakció útján keményedő lakkok
Magasabb értékű, jobb vegyszerállósággal rendelkező felületek előállítására alkalmas termékek. A megfelelő komponensek kémiai kötéssel kapcsolódnak nagy molekulájú térhálós lakkfilmet képezve.
Előnyei:jó minőségű felület. Hátránya: felhasználási nehézségek. (a két komponens összekeverése után a keverék a tároló edénybe beleköthet – fazékidő)
Lakkanyagok
a. Nitró lakkok (NC)
A nitró lakkal egykomponensű, gyorsan száradó, szórópisztollyal és ecsettel vagy hengerrel is felhordható anyagok.
Szerves oldószer elpárolgása után a visszamaradó nitrócelluóz , filmet képez a felületen.
A gyors munkavégzés és a kedvező ár népszerűvé tette a különböző nitrolakkokat. A lakk kopásállósága, karcállósága nedvességgel szembeni ellenállása csekély.
Kisebb igényű és igénybevételű kizárólag beltéri faszerkezeteknél alkalmazható. Főleg színtelen lakkokat használnak natúr vagy pácolt fafelületek bevonására. Különböző fényességi fokokban vásárolható. Leggyakoribb a matt, selyemmatt és a selyemfényű lakkok felhasználása.
A XX.sz. második felében kezdtek rohamosan elterjedni a kémiai reakció útján a kikeményedő lakkok.
Az alaplakkhoz katalizátort (edzőt) kell keverni, ami beindítja a vegyi reakciót és a felhordott lakkfilm, kikeményedik. Ez az eljárás már egy sokkal jobb tulajdonságú, keményebb, kopásállóbb nedvesség és vegyszer állóbb felületeket eredményezett.
b. Savra keményedő lakkok (SK)
A műgyanta alaplakk és a savas edző hatására kikeményedő lakk film jön létre. Kopásállóbb, rugalmasabb és nedvesség állóbb felület keletkezik.
Nagyon népszerűek, az un. egykomponensű savra keményedő lakkok, ahol az edző gyárilag bele van keverve a felhordandó anyagba. A kikeményedés a felhordás után, az oldószer elpárolgás hatására indul meg. A dobozban zárt állapotban megfelelő tárolás esetén nem indul be vegyi reakció.
1. Hátránya a lakknak, hogy a vegyi folyamatközben formaldehid gáz szabadul fel, ami az egészségre fokozottan ártalmas. A legújabb SK lakkoknál sikerült a formaldehid kibocsátást a minimumra csökkenteni. Ezek, az un. EN normás lakkok.
2. Felhordás minimum két rétegben. Ezek a lakkok legszebben szórással vihetők fel, de természetesen kézi felhordás is lehetséges. A lakkfilm gyorsan keményedik ( csiszolható 25-35 perc 20°C-on). A lakkokat, festékeket beltéri faszerkezeteknél lehet használni, de vizes helységben használata nem javasolt!
A viszonylag kedvező ár és az NC lakkoknál jobb tulajdonságai miatt használata gyorsan terjedt.
Különböző fényességi fokokban kapható: (matt, fél matt, selyem matt, selyemfényű, fényes)
c. Poliuretán lakkok (PUR)
Közös jellemzőik:
1. Kétkomponensű anyagok, mindig külön van alaplakk + edző
2. Edző mennyisége a keverékben a régebbi típusú lakkoknál (30-50%), újabb és jobb minőségű lakkoknál (5-10%). Mivel az edző sok káros anyagot tartalmaz az edző csökkentése környezetvédelmi és munkaegészségügyi szempontból is fontos.
3. A keverékek hígítására kizárólag PU hígító használható.
Ezek az anyagok kopásállósága, keménysége, rugalmassága és vízállósága a legjobb. Külön kifejlesztettek lakkokat, festékeket, vizes helyiségekbe is (konyha, fürdőszoba, stb.)
A faszerkezetek felületkezelésénél használnak még poliészter lakkokat (PE) és ultraibolya fényre keményedő lakkokat (UV)
d. A poliészter lakkok
Felhasználása a különböző PUR lakkok megjelenésével fokozatosan háttérbe szorult.
e. Az UV-lakkok
Ultraibolya fényre nagyon gyorsan kikeményedő, gyakorlatilag oldószermentes, környezetkímélő anyagok. Nagyüzemi gyártásánál használják, főleg felületkezelt szalagparketta készítésnél.
f. Vizes bázisú lakkok
A környezetkímélő gazdálkodás megkívánja az egészségre nagyon ártalmas szerves oldószerek visszaszorítását.
Az egyre korszerűsödő vizes lakkok és festékek az elmúlt 10 évben jelentősen előre törtek. Az évről-évre szigorodó törvények és előírások is a vizes rendszerek felé mozdítják el a felhasználást.
Az EU-ban már kb. 60% a felhasználási arány.
