Dave Lombardo a Kubai Havannában született 1965-ben, nevét a metál világában együtt emlegetik az ikonikus Slayer zenekarral ahol kétlábdobos játékával, és hihetetlenül extrém tamjátékával vált igazán ismerté.

Lombardo tudását más zenei vonalon is tudta kamatoztatni, de igazán "ütős" és agresszív technikáját a metál zenébe tudta kamatoztatni. Játékát végtelen számú könnyező szemű kamasz hallgatta, és próbálta leutánozni, kisebb-nagyobb sikerrel. Őszintén mondhatjuk Dave mester a modernkori metal dobolás egyik legendáriuma.

Élete:

Lombardo kiskorában családjával a zűrös Kubából Kaliforniába költözik, és ekkor még nem is sejtette mekkora lehetőséget kapott a sorstól. Az általános suliban a Marching drum sulizenekar egyik ütőseként ismerkedett meg a ritmusokkal, és kezdett el komolyabban foglalkozni a dobolással. Lombardo apja látva fia kitartását, 10 éves korában vásárolt neki egy öt darabból álló Maxwin dobot 350 dollárért. Lombardo, ezen a szerkóján kezdett el gyakorolni, és ismerkedni a Kiss Alive! lemezén keresztül a komolyabb ritmusképletekkel. Elhivatottságát hűen tükrözi, hogy képes volt az albumon hallható dobszólót is megtanulni.

78-ban Lombardo saját garázsukban több zenésszel elkezdett Jimi Hendrix átiratokat játszani, mint például a "Purple Haze", "Foxy Lady", és "Fire". Ekkor még Dave magán iskolába járta az általánost. Az isi elvégzése, és egy költözés után a X. Pius Gimnáziumban folytatta muzsikusi karrierjét, ahol igen komoly zenei élet működött. Ide fűződik első lényeges zenei próbálkozása is. Osztálytársával az iskola tehetségkutatóján előadták a "Johnny B. Goode" nótát Chuck Berry-től. "Soha nem fogom elfelejteni a tömeg morajlását a dobszólóm alatt. Úgy éreztem a hátunkon vittük a házat" mondta Lombardo, aki mint "David a dobos" néven vált ismertté a következő nap.

Az újdonsült népszerűségnek örvendve Lombardo, 1979-ben zenekart alapított. A banda melyben két gitárossal játszott együtt, AC/DC, Led Zeppelin és Black Sabbath dalokat játszott. Ám egyre sűrűsödő zenei pályája kihatással lett tanulmányára is. Rossz eredményei miatt új iskolába a Dél-Gate-i gimnáziumba íratták át, ahol nem bírt magával, és végre talált egy énekest új zenekarához. A zenekar Sabotage néven futott, ám Lombardo szülei ezt az ambícióját egyre kevésbé tűrték el. Dave, szülei kérésére a zenélés mellett elkezdett mint pizzafutár dolgozni 1981-ben. A fizetéséből, és az apjától kölcsönkapott pénzből pedig megvásárolta első saját TAMA Swingstart és Paiste Rude cintányér dob szetjét. Ekkoriban ismerkedett meg Kerry Kingel aki épp dobost keresett Slayer nevű formációjába. Lombardo túl sokat nem hezitált. Egy rövid jamelést követően elfogadta a riffkirály ajánlatát, és belépett a Slayerbe.

A Slayer teljes felállásban elkezdte első turnéját az 1980-as évek elején, hogy támogassák a bemutatkozó albumukat a Show No Mercy-t. Érdekesség, hogy Lombardo a turné ideje alatt tovább folytatta a munkáját a K-Mart-ban. Ebben az időszakban alakult ki erős kapcsolat közte és Gene Hoglan későbbi Death dobosa között. Lombardo, Hoglan tulajdonképpen roadja volt Lombardo mesternek, aki próbálgatta az ifjú titánt tanítgatni az egyedi ritmusokra. Mint későbbi interjúiban utalt rá, játéka nagy hatással volt Hoglandra. Az 1986-os "Reign in Pain" túra után még felvette a következő Reign in Blood albumot de eztán hirtelen felindulásból kiszállt a zenekarból. Indoklása szerint "nem teszek bele több pénzt a zenekarba. Úgy gondolom, szakmailag már eléggé sokat elértem, a számláimat, és a házamat meg fizetnem kell valamiből." A Slayerbe beállt Tony Scaglione a Whiplash dobosa, ám ezt Lombardo neje nem nézte túl jó szemmel, és hosszas könyörgés után 1987-ben ismét a visszaszált a dobok mögé Lombardo mester.

Lombardo a zenekar két legsikeresebb albumát rögzítette eztán. A South of Heaven (1988) és Seasons in the Abyss (1990) nagy sikert ért el az egész világon, ám mégis 1992-ben ismét kiszállt a Slayerből, családi okokra hívatkozva (Első gyermeke 1993-ban született meg). Lombardo ekkor alakította meg új zenekarát a Grip Inc-t. A zenekarban viszonylag ismeretlen arcok játszottak még vele: Waldemar Sorychta, Jason Viebrooks és Gus Chambers. 1995-ben Power of Inner Strength, 1997-ben Nemesis címmel adják ki első két korongjukat. A Nemesis felvétele után Viebrooks kilépett a zenekarból és helyére Stuart Caruthers vették fel 99-ben. Lombardo expresszív és egyedi technikájú tom játékát egyre többen említik meg a zenész szakmában.

1998-ban csatlakozott Mike Patton Fantomas elnevezésű projektjéhez. A zenekar eredetileg csak egy projekt erejéig jött létre, ám amikor a Faith No More beállt a földbe, Mike Patton ismét megkereste hogy vegyen részt Lombardo a további munkákban is. Lombardo a felkérésnek nagyon örült, és teljes erővel belevetette magát a próbákba, és stúdiózásba. Elmondása szerint "ez volt az egyik legkeményebb zene amit eddig játszottam. A Slayer zenéje közel sem ennyire összetett, és eredeti. Fizikailag nagyon megeröltető, de nagyon komoly technikai felkészültséget követel tőlem".

1999-ben közben tovább szélesíti zenei palettáját, és dobosként az olasz klasszikus zenész Lorenzo Arruga-val rögzíti Vivaldi - The Meeting albumát. 2000-ben Lombardo kiadott egy könyvet, melynek címe Dave Lombardo: Power Grooves. A könyvben és videón találhatóak nyolcados, tizenhatodos, és egyedi dupla lábdobos groove-ok, tom játékok és más Lombardora jellemző egyedi dob alap is.

2005-ben felvételt készit DJ Spooky-val, és szoros szálak fűzik a Finn Apokaliptika "cselló metál" csapatához is. Két lemezükön vett rész mint közreműködő. A 2004-es Reflections, és a 2008-as Worlds Collide album Last hope számát dobolta fel.

Tíz év után Jeff Hanneman invitálására ismét elérkezett a Slayer ideje. Mivel Lombardo ekkor már aktív tagja volt a Testamentnek ezért csak hosszas unszolásra ment bele a felkérésbe. A Slayer tagjai egyébként is féltek attól, hogy az "öreg" nem fogja tudni Paul Bostaph (aki krónikus könyökfájdalma miatt szált ki a zenekarból) igen dinamikus játékát lejátszani, ám ezt Dave, egy túlreagált hisztinek titulálta. A Salyer ettől függetlenül mint tartalék játékos tekintett még rá, amin egyikük sem csodálkozott. Dave a Salyerrel egy több állomásos turnén vett részt először. Példul felléptek az Ozzfest, H82k2, Summer Tour, vagy a 2004-es Download Fesztivál szinpadán is.

Lombardo eközben a Grip Inc.-vel rögzítette az eddigi utolsó albumot 2004-ben, Incorporated néven. Dave Azt állítja, a banda a Slayer turnéja és feladatai miatt csak háttérben tudna létezni, ezért el kell gondolkodnia azon, hogy van e értelme így a folytatásnak.
Lombardo ezután rögzítette a Slayer 2006-os Christ Illusion albumát, majd megkezdték a felkészülést az Unholy Alliance turnéra.
A Christ Illusion általában kedvező kritikákat kapott, és Lombardo visszatérését dicsérték a kritikusok. Chris Steffen a Rolling Stone kritikusa állította: "A Christ Illusion a God Hates Us All leszámítva az kíváló riffekről, és Dave Lombardo kimagasló dobtudásáról marad emlékezetes." Don Kaye az alábbiakat írta az albummal kapcsolatban: "Egy dolog biztos: Lombardo játéka befolyásolja a teljes zenekar hozzáállását. Paul Bostaph-ról tiszteletlenség nélkül állíthatom egy igen kifinomult dobos, de Lombardo játéka egyszerűen nélkülözhetetlen a Slayer hangzásához. Ő az egyik legnagyobb metal arc mind-közül, és az egyik legjobb dobos, hanem a legjobb a thrash / speed metal stílusban. Teljesítménye és tudása a többi magasan képzett dobos fölé emeli Őt. Csodálatos lábjátékával a Slayer teljesítményét és intenzitását a zene egy magasabb szintjére emeli."

Stílus:

Lombardo közismert gyors, agresszív játékstílusáról, gyakran használ kétláb dobos technikákat, amellyel kiérdemelte a "lábdobok keresztapja" kitüntető címet, amit egyik kedvencünk a Drummerworld volt oly kedves ráaggatni (engem még nem hallottak :) ). Lombardo gyors technikáját az alábbiakkal magyarázta: a két  basszus dob játéknál, ha lenyomom a pedált a nagydobon a fej mindig kap egy "slapbacket (visszaütést)", én így hagyom lélegezni a pedált." Játéka közben Lombardo gyakran használja a "heel-up" (sarokjáték) technikát is.

Lombardo munkásága nagy hatással volt a XXI. század dobosaira is. Rocky Gray az Evanescence, Per Möller Jensen a The Haunted, vagy Mike Smith a Suffocation dobosa példaképként tekint rá.

Richard Christy, a Cannibal Corpse dobos Paul Mazurkiewicz, Ray Herrera a Fear Factory, Pete Sandoval a Morbid Angel, az ex-Cradle of Filth dobosa Adrian Erlandsson, Joey Jordison a Slipknot, a Krisiun dobos Max Kolesne, Patrick Grün a Caliban és a démoni GG Aron is ihletet merített Lombardo korábbi játékából.