Mielőtt nagyon beleveselkednénk a ritmus elsajátításába, nézzük meg a stílus keletkezésének történetét, és jellegzetes hangszereit.
A Bossa nova a latin samba alapjaira épül. Bár az eredeti ritmustól jóval bonyolultabb, éppen ezért kevésbé lendületes, inkább hangulati zenéléshez alkalmas ritmusképlet. A Bossa nova megjelenése után erőteljes hatást gyakorolt a folyamatosan formálódó jazz zenére is, bár sokan vitatják ezt.
A Bossa nova stílus megalkotását az 50-es évekre teszik, de első mindenki által ismert változatát 1958-ban a brazil Joao Gilberto mutatta be Elizete Cardoso, Canção do Amor Demais LP-jén a Chega de Saudade zeneszámban. Az igazán nagy áttörést a stílusnak az 1959-es Fekete Orpheus film hozta meg. Ennek köszönhetően futótűzként terjedt el szerte Brazíliában és más latin-amerikai, valamint észak-amerikai országban. Olyan híres előadók felvételei közt is felcseng a lüktető ritmus mint Ella Fitzgerald vagy Frank Sinatra. A Bossa nova mára teljesen beivódott a köztudatba, és a világzene egyik alapvető stílusává vált.
Bossa novát leggyakrabban nylon-húros klasszikus gitárral játsszák. A klasszikus hangzás kíséret nélküli gitár és ének volt mint ahogy azt Joao Gilberto adta elő. Normál Jazz zenekarban a ritmus mindig a gitár mögé helyeződik. A zongora bár kevésbé olyan fontos mint a gitár a Bossa novában, de kétségtelen, hogy ez az eszköz egy zenei hidat képez a Bossa nova és a Jazz között, és így a stílusok könnyebben keveredhetnek egymással.
A Dobok általában nem elengedhetetlen eszközei a Bossa Novának. Mindazonáltal van egy megkülönböztető Bossa nova dobolási stílus, amit Helcio Milito és Milton Banana, talált ki. A ritmus jellemzője a folyamatos nyolcad ami utánozza a samba csörgődobot, és a kávás pergődob játék. A lábdob általában utánozza a basszusgitáron játszott ritmusképletet.
A ritmusképlet
A könnyebb áttekinthetőség kedvéért szétszedtem a kottát két részre. Az első kottában csak a lábdob ritmussal foglalkozunk.
A számoláson látszik hogy tipikus körkörös dobolást kezdünk el. Minden 4/16-od első és utolsó hangjára jut egy lábdob ütés, ami a második ütem elejétől körkörös ciklusba fordul.
A pergő alapja kávás játék. Az igazi lüktetés innen származik. Hogy miért? Nézzük végig a kottát. 1/16-tól minden harmadik ütemre jut egy pergő hang. A kotta végén viszont a 3/4-es lüktetéstől egy hang „lemarad”. Így az utolsó „plusz” hanggal mindig egy forgást kap a pergő tempó.
És a végén álljon itt a teljes kotta.
Jó tanulást. A kotta szétbontása végén álljon itt két videó a helyes pergőkáva dobverő tartásról, és egy Bossa nova variáció.