Tegnap este kis családom végre élvezhette a magenta-T mentes, szélesre tárt digitális 20csilliómillió csatornás új tévészolgáltató által sugárzott nyálcsorgatós kínálatot. Ennek eredményeként egy olyan Def Leppard Greatest Hits válogatást kaptam az arcomba, hogy menten eldöntöttem, megér egy posztot Rick Allen itt a dobklinikán.

Rick Allen 1963 November 1-én az angliai Dronfieldben látta meg a napvilágot Richard John Cyril Allen néven. Rick ismertségét a Def Leppardnak köszönheti, illetve egy sajnálatos balesetnek amitől elvesztette bal karját. De erről kicsit később.

jobb klikkolj a képre a nagyításhoz

Mint minden elhivatott zenész Ő is eléggé fiatalon, már 5 évesen elkezdett érdeklődni a dobolás iránt. Ennek édesanyja konyhai eszközei látták kárát (dettó). 10 évesen szülei segítségével megvette első dobját, és fél éves gyakorlás után megalapította első zenekarát a Smokey Blue-t, majd játszott még a Rampant, és Johnny Kalendar Bandbe is, de az igazi áttörés egészen 15 éves koráig váratott magára. Ekkor édesapja segítségével jelentkezett a Def Leppard hirdetésére, akik épp készültek lecserélni (a hirdetésben is ez szerepelt „a Leopárd bőrt váltana”) korábbi dobosát Tony Kenninget. Ekkor 1979-et írunk. A zenekar sok próba és garázsfelvétel után 1980-ban kiadja első albumát a On Through the Night-ot.

A címben szereplő jelzőt természtesen jó értelemben értem. Andrea Vadrucci egy amolyan csendes őrült aki ha az utcán velünk szembe jön észre sem vesszük. Ám ettől válik igazán exhibicionista előadóvá. Kéz és lábjátéka nagyon emlékeztet engem Mike Portnoyra, akit még Vadrum is sűrűn emleget weboldalán. Főhősünk saját videóink keresztül éli ki igazán magát. Tudom. Mert látva saját zenekarának videóit, hát-hát szerintem az nem az a szint amin mint dobos szeretne lenni. Ezért olyan, sok ember számára időpocsékolásnak tekinthető dobokat talál ki például a McGyver főcímzenéje, vagy a Super Mario videójáték őskorban íródott dallamaira, amin egy százlábú is könnyen megizzadna. Most egy Nokia csengődallam "slágergyűjteményt" ollóztam ide, amit csak erős idegzetű, ám a dobolást annál inkább szerető embereknek ajánlom. a Videó 2:58 perc hosszú, tömény, tört tempókból áll, viszont annál inkább lelkesítő. Aki hasonló videó gyűjteményekre lel (Marco Minnemann már kipipálva), az lőjön egy posztot.

Íme a videó:

Még évekkel ezelőtt jártamban keltembe az online világában, egy fantasztikus ütőhangszerre lettem figyelemes. A neve Hang drum. Ez az ufó kinézetű hangszer egy komplett előadás alatt teljes katarzis élményben tudja tartani a hallgató közönséget.

A wikipédia magyar bejegyzése szerint a Hang egy acélból készült idiofon ütőhangszer. Az először Svájcban készített hangszert az acél dobokból (steelpan) kiindulva építették. Több éves kutatás és akusztikus kísérletezések után, a világ különböző tájairól származó érdekes hangszereinek tanulmányozása után (gong, gamelan, ghatam, harangok) a hangszer egy UFO-ra emlékeztető alakot öltött. Neve a német hang, - egyesek szerint a berni német hang,azaz 'kéz' szóból, vagy pedig hang mint 'domb, lejtőt' jelent - ered, nincs köze a magyar hang szóhoz.

Hogyan játszunk rajta?

Leginkább Manu Delago játékán keresztül tudom szemléltetni, aki mesterien űzi a Hang dobolást. 

Látható, hogy leginkább ölben tartva használják az ütőhangszert,

Steven Adler az ex Guns n' Roses dobosnak mostanság nem úgy alakulnak a dolgai ahogy szeretné. Sivár életének egyik „üde színfoltja” mostanában az volt amikor meghívták mint páciens!!! Dr. Drew VH1 reality-jébe a Celebrity Rehab-ba (no komment). Maga a show egyszerű mint a  faék. Függő celebritásokkal foglalkozik. Főhősünk egy félig nyitott intézményben próbál meg alkohol, drog, és gyógyszerproblémáiról leszokni például csoportterápia segítségével. Gondolom ez egy tipikus unalmas amcsi tucatreality lenne ha pl. Steven nem lenne ott a házban. De sztárunk aki egyre mélyebb szarba merül, kapásból megmozgatta a stábot mivel komplett tűkészlettel, és egy zacskó Heroinnal landolt a rehab központban.

Five stroke roll

A kotta maga nem túl bonyolult, alapvetően ezzel is (mint úgy általában minden Rudiment) a váltottkezes játékot sajátíthatod el.

Egyszerűség kedvéért leírom: Jobb-Jobb Bal-Bal Jobb Bal-Bal Jobb-Jobb Bal sorrendben kell ütni. Egy kicsit kiszélesítve az egyszerű ütögetést, az ugrás után betettem egy videót ami megmutatja mennyire szét lehet bontani ezt a nem túl bonyolult stílusgyakorlatot különböző dobokra

Első kétlábdobos óráimon a gyakorlás alatt rendre azon csodálkoztam, miért nem tudok bizonyos sebesség felett egyenletes, egyforma erővel megszólaló, hosszú ideig tartó kétlábdobolást véghezvinni. Modhatom sok időmbe került amig elkezdtem sejteni a megoldásokat, amit az evék során a tanítványoknak is továbbadtam.

Lássuk miről is szól a kétlábdobosok kis KT.-ja.

Angol kutatók megint megmondták a frankót. Egy rockzenekar dobosának legalább olyan állóképességre van szüksége, mint egy a Premier Ligában játszó futballistának, állítják a kutatók. Mondjuk kíváncsi lennék a Magyar NB I.-ben teljesítő focisták állóképességére is. Az lenne csak a teljesítmény különbség. 

Clem Burke-ön, Blondie dobosán elvégzett vizsgálatokból kiderült, hogy másfél órányi dobolás után percenként 190-re szaporodik a szívverése. Bár a rockzenészek elvileg egészségtelen életmódjukról híresek, Dr. Marcus Smith, a Chichester Egyetem professzora szerint a dobosoknak „különleges állóképességre” van szükségük. Egy koncerten egy óra alatt akár 400 és 600 kalória között is elégethetnek. Ezt Mick Jagger is megerősítette korábban, miszerint "Ha tényleg úgy drogoznék, és piálnék mint ahogy gondolják rólunk, akkor már rég rámszórták volna a földet". Ezt meg is értjük

A mai nap tobzódással tellik úgy látszik.

A meztelen dobos c. filmnél úgy véltem ez jó lesz. Sajnos ez sem aratott hatalmas sikert nálam.

A film főszereplője Fish (Rainn Wilson - "The Office" .... Dwight Schrute) egy remek rock 'n roll dobos, akit sajnos a hírnév hajszolása miatt lapátra tett a bandája, akik időközben be is futottak, de rendesen. Fish ezzel a tudattal élte 20 évig a napjait, hogy akár ő is ott díszeleghetne a címlapokon. Időközben visszaköltözik nővéréhez, akinek a fia éppen billentyűsként zenél egy tinizenekarban, akik éppen a szalagavató bálra készülnek. A bibi csak az, hogy nincs dobosuk. Így megkérik Fish-t álljon be közéjük kicsit (Fish-t persze újra elkapja a ritmus), majd egy online próba folytán "véletlenül" felkerül a TiCsövetekre (YouTube), hogy Fish meztelenül dobol (szimplán melege volt). Persze ráharap a videóra a netes közönség, és máris jön a lemezszerződés, a turné,s minden más ami egy rock 'n roll sztárnak kijár. És ugye kihagyhatatlan az is, hogy hősünk találkozzon régi bandájával...

Volt nem olyan rég egy másik hasonló témájú film: a Rocksuli. Na, ez a film arra akarna hajazni kicsit. De míg az előző szórakoztató (és tényleg a rock 'n roll életérzés szeretetéről szól), addig ez a mostani inkább csak elmegy. Sokkal több potenciál volt ebben a filmben, mint amit kihoztak belőle. Az eleje jól indul, van egy-két igazán karaj poénja (akár némi gusztustalansággal fűszerezve), de utána átmegy a sablonos, klisés filmbe. Persze szerelembe kell esni a turné alatt, meg jön a kiszámítható összeveszünk egymással jelenet (utána a nagy békülés), és ofkorz a nagy visszavágás és happy end, de sajnos ahogy a film telik, úgy gyengülnek a poénok is. És a film végére csak ülünk és azon tanakodunk, hogy a meztelen dobolástól (ami a film csúcspontja), miért nem követték tovább azt a vonulatot, amit a dobolásig képviseltek. Mondhatjuk azt is, hogy a film úgy komolyodik, ahogy főhősünk is.

Hiába alakítja Rainn Wilson a fáziskésésben lévő dobost aránylag jól, egyszerűen ezt a karikatúraszerű figurát még megkedvelni sem lehet normálisan, mert annyira idétlen. És emiatt alakítását olykor csak mezei ripacskodásként lehet felfogni. Jack Black-nek jól állt ez a szerep, Wilsonnak nem. Valahogy a többi szereplő sem emeli a film hangulatát, úgy elvannak oszt' kész.

Az is igaz, hogy láttam már szarabb filmet is, egyszer megnézhető ez is. Aránylag kellemes kis vígjáték, de a rekeszizmok nem fognak kikészülni, és túl sok idézhető jelenet sem nagyon fordul elő benne. Sokszor nem nagyon fogom megnézni, az is biztos. Inkább akkor megnézem a Rocksulit, vagy a Tenacious D in The Pick of Destiny-t.

köszönjük neked: kotta.blog.hu