Első kétlábdobos óráimon a gyakorlás alatt rendre azon csodálkoztam, miért nem tudok bizonyos sebesség felett egyenletes, egyforma erővel megszólaló, hosszú ideig tartó kétlábdobolást véghezvinni. Modhatom sok időmbe került amig elkezdtem sejteni a megoldásokat, amit az evék során a tanítványoknak is továbbadtam.
Lássuk miről is szól a kétlábdobosok kis KT.-ja.
Rözsehordó asszony
Egyik legfontosabb technika a helyes tartás gyakorlása. A srácok akik az óráimra járnak sokszor úgy ülnek be a dob mögé mintha szeneszsákot cipelnének a hátukon. Ilyenkor szoktam megjegyezni, ha nem szeretne orthopediára beutalót akkor egyenes háttal próbáljon meg ütni. Ennek több praktikus oka is van. Nem fájdul meg a gerinc, a görnyedt tartás miatt a súlypont előretolódik pontatlan lesz a játék, kényelmetlen lábfejtartást eredményez a lábcinen, a pergőt is dinamikátlanul és rossz helyen fogják megütni. Ezért beülésnél figyelni kell arra, hogy a pergő kellő távolságra legyen tőlünk (ne legyen a "nyakunkban"), és a dobverő a pergő közepét üsse meg (bármennyire is fura, a gyors lábdobolás egyik alapvető fontosságú tétele ez)
A repülés érzete
Sokszor mondják a srácok, mintha valaki húzna hátrafele. A tünet leginkább akkor jelentkezik ha egyenletes tempóval kétlábdobolni kell(ene). Ilyenkor a delikven a már említett hibás tartásnak köszönhető súlypont eltolódást, és a dobszék rossz beállítása miatti "repülést" érez, és folyamatosan dől hátra egészen a mögötte lévő falig, vagy a földig (volt rá példa). Az érzés elkerülésére a dobszéket úgy kell beállítani, hogy a lábgépre tett láb - ebben a megemelt tartásban - közel 90 fokos (vagy annál nagyobb) szöget zárjon be. Így a lábgépezésnél nem a felsőcombra helyeződik a hangsúly, és a felsőtest nem akar ösztönösen konvergálni a számára kényelmes testhelyzet irányába (nem repülsz).
Metálterpesz by James Hetfiled
Címben említett gitárosunknak még jól is áll, nekünk viszont annál kényelmetlenebb. Hogy miért? Az ok végtelenül egyszerű. Pl. ha szűk naciban ütik a férfiak (bocs lányok ez rátok most nem vonatkozik) a bőröket akkor...De ezt inkább nem is folytatom. Illetve az izmaink egy két órás folyamatos franciaspárga tartásban elkövetett koncert után teljesen elgémberednek, és hosszútávon káros mellékhatások is jelentkezhetnek. Épp ezért a dobok mögött mindig törekedni kell a kényelmes testhelyzetre. A lábak már-már súrolják a pergő oldalát, és az alsó lábszár geometriája függőleges legyen. Így a térdek is mentesülnek a felesleges terheléstől.
Lábak mint egy struccé
Egyik fontos tényező a gyors technika elsajátításához, hogy a lábgépre helyezett lábfej és az alsó lábszár ne csukódjon össze, kényelmes derékszöget zárjon be. Különösen figyelni kell arra, hogy doboláskor a sarok ne érje el a lábgépet (Emeld fel a sarkad mindig). Ennek az alábukó tartáshibának az eredménye, a lassú játék, az izomlázig eröltetett alsó lábszárhajlító izom, a lábgépen csúszkáló lábfej, és a reflex szerű spic tartás. További kellemetlen eredménye a helytelen felsőtesttartás, és a "repülés" érzés megjelenése.
Konklúzió
Természetesen a fent leírtakat nem kötelező betartani, és lehet próbálkozni Csányi Szabi, vagy Mike Portnoy féle stílussal is. De hidd el HA gyors lábdobjátékra törekedsz, akkor a fent leírtak nélkülözhetetlen segítséget fognak nyújtani.